Equilibrium

Az Equilibrium c. filmet sokan az 1984 és a Mátrix egyvelegének tartják. Ez részben igaz, részben nem. A történet szempontjából valóban hajaz az 1984-re, hiszen egy meglehetősen kontrollált, orwelli világot tár elénk, viszont a Mátrixhoz legfeljebb csak az akciójeleneteiben mutat némi hasonlóságot.

A film egy disztópikus jövőképet vázol fel, amelyet időben a harmadik világháború utánra helyez. Az emberiség egy bizonyos rétege alapvetően az érzelmeket okolja a háborúk és a válságidőszakok kialakulásért, ezért létrehozzák az érzelmek mesterséges ellenanyagát a Prosium II-t, amelyet Libiria város lakosainak kötelezően kell magukba adagolni napi szinten, kémiailag elnyomva magukban saját érzelemvilágukat. A város lakossága felett az Atya gyakorol diktatórikus hatalmat a Gramaton papsággal.

A főszereplő, John Preston (Christian Bale) ennek a papságnak az egyik magas rangú tagja, ám egy kisebb baleset következtében elmarad az egyik Prosium adagja, így az elnyomott érzelmi elkezdenek felszínre törni. Majd később egyre tudatosabban, szándékosan hagyja ki az újabb és az újabb dózisokat. Mindeközben szembe kell néznie saját múltjával, lelkiismeretével is. Fokozatosan elkezd szimpatizálni az „érzelem bűnözőkkel“ és a föld alatt szerveződő ellenállás tagjaival, míg végül ő maga lesz az ellenállás kulcsfigurája.

Kép: movies.film-cine.com

Nem tartom rossz filmnek, de kiemelkedően jónak sem mondanám. A cselekményt ki lehetett volna bontani árnyaltabban, szerintem egy kissé elhadarták azt a folyamatot, amely során a főszereplő ráébred saját érzelmei jelentőségére és ahogyan azt elkezdi megélni és a végére totálisan kontrollálni.

Sajnos a film talán leginkább szembetűnő hibája, hogy bizonyos karakterek, noha rendesen adagolják magukba a Posiumot, gúnyolódnak, kárörvendőek vagy egyenesen dühkitörésük van. Ezt Dupont (Angus Macfadyen) esetében (aki egyébként ténylegesen az Atya) még rá lehet fogni az „egyelőeknél egyenlőbbek“ kiváltságának, hiszen a szobája tele volt műalkotásokkal, amelyek szintén tiltottak ebben a világban, mert nagyon is kapcsolódnak az érzelmekhez. Azonban a mellékszereplő (Taye Diggs) esetében, aki szintén a Gramaton tagja, nem tűnik indokoltnak az érzelmi megnyilvánulások.

Nem derül ki a filmből, hogy mi van Libria határain kívül. A világ többi pontján is egy uralkodó réteg igyekszik az érzelmek betiltásával uralkodni alattvalói felett? Hiszen a film elején egyértelműen az egész emberiséget érinti a harmadik világháború és, hogy az emberiség döbben rá arra, hogy egy negyediket már nem élen túl. Vagy egyedül Libriában valósult meg ez a furcsa rezsim és a város falain kívül káosz van? Minden esetre ez utóbbira enged következtetni a film első jelenete, hiszen egy leszámolás után, a szereplők úgy kocsikáznak vissza a városon belülre.

Nem tudok elmenni a gun kata mellett, mely félig-meddig a rendező (Kurt Wimmer) saját találmánya. Nos, tény és való, hogy eszetlen látványos, de nem kell karatékának lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk, senkinek sincs esélye fegyveres túlerővel szemben. Az még talán elméletben működhet, hogy ott állva a felfegyverzett ellenfél gyűrűje közepén pufogtatva túléli, kihasználva az ellenfelek baráti tűztől való félelmét. De a gyűrű közepéig még valahogy el is kell jutni, addig pedig simán kilyukasztják. Tehát, mint az akció filmekben úgy általában, a harcmodor látványos, de nincs benne sok ráció.

A film atmoszféráját tekintve, jól hozza a borús, sötét jövőkép hangulatát. Látványvilágát, melankolikus hangulatvilágát tekintve számomra abszolút bejött, kedvelem az ilyen borongós sci-fiket. A zenéje viszont egy-egy jelenetet leszámítva nem volt valami meghatározó.

Verdikt

Egy próbát mindenképp megérdemel, főként azok számára akik szeretik a társadalmi kérdésfelvetéséket az emberiség jövője kapcsán. Az akciójelenetek nagyon látványosak, sok helyütt valóban vetekszik a Mátrix akcióival. Színészi játék terén viszont Christian Bale-n kívül nem nagyon tudok kiemelni senkit sem. Tehát mindent összevetve, mondjuk úgy ez egy közepes film.

Kép: imdb.com

Filmezés: 8/10
Forgatókönyv: 6/10
Zene: 5/10
Színészi játék: 6/10
Hangulat: 7/10

Összesen: 6,4

Filmadatok:
Megjelenés éve: 2002
107′ · amerikai · akció, sci-fi, dráma
Rendező: Kurt Wimmer
Forgatókönyvíró: Kurt Wimmer
Operatőr: Dion Beebe
Zeneszerző: Klaus Badel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..