A víz felszíne

A víz felszínére írom szavaimat, nehogy bárki elolvassa vagy hova tovább, megjegyezze őket. Hiszen úgyis csak üresen kongó, hamis képzelgések. Semmi hasznuk sincsen. Nem meríthető belőlük vigasz vagy erő. Üzenetek ezek az ürességből, így maguk is ürességek. De mire ezen ürességek a víz felszínére érnek már átszűrődtek agyam tekervényein. Ez által olyannyira megszennyeződtek a valami által, hogy maguk is valamik lettek. Legalábbis egyetlen másodpercre, csak amíg a víz a betűk formájaként ráncosodik. Aztán a víz újra kisimul, mert ilyen a természete. Akár a lélek felszínének természete.

Kifejezetten a lélek felszínéről írnék, mert a mélysége méterről-méterre befelé és lefelé, egyben felfelé változó és mindenkinél egyedi. A felszínről ebben a felszínes világban, amiben élünk, könnyebb írni. Ez a giccses idézetek és hamis ígéretek világa. Azonban előre bocsájtom, hogy nem kívánok kinyilatkoztatni, – ezért írok a vízre – ezek csupán az ürességből a szubjektumomon átszűrve érkező, képlékeny vélemények. Felesleges és nagyképűség lenne őket kőbe vésni, jó lesz a víztükör is. Írás közben meg-megcsillan rajta saját felszínességem is.

Manapság tehát sokkal fontosabb a lélek felszíne, mint a mélysége. Bár egyetlen olyan történelmi kort sem tudok megnevezni, amikor tényleg a mélységére fektettek volna hangsúlyt. A felszín mindig könnyű, akár lebegni is lehet rajta. Merülni már sokkal kényelmetlenebb, hiszen a nyomás olyankor egyre nagyobb és nagyobb lesz. Igen, a lélekben búvárkodni nyomasztó. Persze az egyén saját lelkére gondolok és nem a máséra. Más lelkébe belemerülni képtelenség.

A lélek felszíne víztükör. Még pedig egy olyan víztükör, ami csak keveseknél sima, de időről időre még azon is feltűnnek kicsiny fodrozódások. Azonban sokakban ez általában nagy amplitudóban hullámzik. De szigorúan mindig éppen az aktuális külső hatás függvényében. Őrületes örömök és haragok magasodnak ki és simulnak el újra meg újra. Megnyugvás alig ha van. Mindig történik valami. Éppen ezért ez a felszín sokkal manipulálhatóbb is, mint a mélység. Ezt sokan tudják, akik a felszínes világban hatalmasnak hiszik magukat és semmilyen körülmények között sem hagyják ezt a háborgó víztükröt kisimulni.

Vannak azonban, akik olcsó eszközökkel mégis kisimulást ígérnek. Ezek az eszközök között szerepel az alkohol, a drog, de talán, vagy a még ezeknél is fifikásabb, az ún. „magazin ezotéria”. Ez utóbbi általában instant megvilágosodást ígér néhány egyszerű mondattal, mint a „szeresd magadat”, „bízz a vonzás törvényében” és hasonlók. Ezekkel az a gond, hogy noha a lélek felszíne még ha ki is simul ideig-óráig, az aki ezt átéli, azt hiszi, hogy a lelke legmélyének állapota is megváltozott. Holott képtelenség, hogy egy-két közhely és ahogy azt írtam, giccses idézet a lélek mélységeibe hatoljon.

A lélekvíz felszínének sok mindent lehet hazudni és ezt időről időre meg is tesszük egymással és magunkkal egyaránt. Mert nem merünk alámerülni és felderíteni, mi mindent takar az a különös tükör. Úgyhogy ez most egy felületes írás a víz felszínére. Remélem feledésbe merül.

vízfelszín

Kép: Borna Bevanda, unsplash.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..