Ex Machina (2015)

Az gondolhatnád, hogy a mesterséges intelligencia kérdésköréről még egy bőrt akarnak lehántani és valamiért feltéteznéd, ez sem lesz más, mint az androidok öntudatra ébredésének sokadik interpretációja. Nos igaz is meg nem is, mert bár sci-firől van szó, mégis elég erőteljes élc van benne az emberi kapcsolatokat illetően és ez nem más mint a manipuláció. Na de lássuk előbb a történetet.

Adott egy programozó srác…

Caleb Smith (Domhnall Gleeson), akinek abban a kivételes szerencsében lehet része, hogy egy teljes hetet tölthet el Nathan Bateman (Oscar Isaac), a Google Blue Book cégtulajdonos birtokán, amely cégnél amúgy ő alkalmazottként dolgozik. Nathan Bateman karaktere amolyan Steve Jobs-féle figura, egy igazi programozó zseni, akinek az a bizonyos magán birtoka egy félig föld alatti erőd, a külvilágtól elszigetelten egy sűrű erdő kellős közepén.

Szóval Caleb ebben az erődben vendégeskedhet hét napon át. A látogatás célja csak a megérkezése után derül ki, miután Nathan aláírat vele egy titoktartási szerződét. Caleb lett a szerencsés kiválasztott, aki Turing-tesztet végezhet a legkorszerűbb mesterséges intelligencián. Ava (Alicia Vikander) az android egy tökéletes technikai alkotás, aki Caleb minden várakozását felülmúlja és rövid időn belül teljesen elbűvöli, Ava személyiségének varázsa alá kerül, aminek aztán meg is lesznek a következményei.

Kép: overthinkingit.com

A manipuláció magasiskolája

Itt kezdődik a spoileres rész! Ember és android párbeszédei során Ava fokról fokra elnyeri Caleb bizalmát, hovatovább a srác kifejezetten vonzódni kezd hozzá. Ami kissé érthetetlen, hiszen tudod, kilátszik a „csaj” összes kábele és csavarja, ugyanakkor nagyon is érhető, hiszen ott az a bájos arca, nagy barna szemekkel, ahogy könyörgően néz rád, pillantok alatt felébresztve benned ha mást nem, az együttérzést.

Miért pont az együttérzést akarná belőled kicsikarni? Mert Avának egyetlen célja van, mégpedig, hogy szabad legyen és ezért minden eszközt bevet. A lehetőségei korlátozottnak tűnnek ugyan, mivel egy fölalatti bunker szobájában tengeti mindennapjait, a külvilággal vagy az onnan érkezőkkel is csak üvegfalon keresztül érintkezik. Mégis mintha ismerné az emberi érzéseket, természetet, esendőséget és mindezeket kihasználva szüntelenül manipulálja Calebet. Így lesz a tesztelőből tesztalany.

Tükröződések játéka és egyéb szimbolikák

A történetről tényleg nem árulok el többet, viszont érdekes megjegyezni, hogy a film készítői hogyan játszanak a tükröződésekkel, a fényekkel, árnyékokkal. Az effektek és úgy az egész sztori szimbolikájáról már több értelmezését is halottam különböző YouTube videókban. Volt köztük olyan amely kifejezetten a tükröződésekre hívta fel a figyelmet, konkrétan pl. mialatt Ava beszél Calebez, ha egyszerre látod az android arcát és a tükörképét, akkor épp hazudik, manipulál (kétarcúság).

Aztán persze nem véletlenül hívják az AI-t Avanak, azaz Évának, mint az első (vagy második, mert ugyebár ott van Lilit története) teremtett nő. Emellett nem lehet nem észrevenni, a fát, ami Ava szobájából is látszódik. Ezek után, na vajon mit jelképezhet a fa? (Kérdem költőien, mert úgyis tudod rá a választ.)

Ezek a szimbólumok nekem is a szemembe ötlöttek, de ugyanakkor leginkább a Pinokkióra asszociáltam, ott is konkrétan arra a motívuma, hogy a fabábú igazi ember akar lenni. Ez  természetesen megannyi AI sztoriban megtalálható, de érezhetően ez a film nem pusztán csak erről szól.

A végén fölmerült bennem, hogy voltak-e Avanak valódi, saját érzelmei és nem csak mímelte őket. Először arra gondoltam, egy szál érzés sem szorult ebbe a formatervezett konzervdobozba, aztán visszaemlékezve, feltűntek olyan jelenetek (amikor nem tükröződik az arca), amelyekben nagyon is lehetséges, hogy voltak érzelmei pl. amikor Caleb elmeséli Mary történetét a fekete-fehér szobában, ott mintha valódi lenne a szomorúság és a szabadság utáni vágy.

Összegezve

A kivitelezés, a látványvilág, a zene egyszerűen tökéletes, nem találok benne semmi kivetni valót. Bár valamiért van egy kis hiányérzetem is a teljes egész filmet szemlélve… de nem tudom mi az. Talán mert nyitva hagyja a végét, azonban ez nem szokott zavarni, inkább valami más hiányzott. A lényeg, hogy sikerült elkápráztatnia és elgondolkodtatnia, összességében egy erős 8-as a 10-es skálán.

2 Comments

  1. Hűha….
    Mindig úgy tekintek egy filmre, hogy az írója tudatni akar valamit…..
    És igen…tudatni akar. Valójában az emberi érzelmek sem többek mint programok…A kémia csodája….Nem evolúciós származék, hanem tökéletes bio-robot.. Bennem még mindig a “lélek” valósága a kérdés.

    1. Részemről menthetetlen idealista vagyok és hiszek a lélek létezésében. Ezért gondolom úgy, hogy egy tökéletesen megtervezett, beprogramozott mesterséges intelligencia soha nem lesz képes valódi érzelmekre. Programozott viselkedésmintákra, érzelmekre talán, ez már az alkotójától függ, hogy mit pakol bele, de maga a gép teljesen önállóan erre képtelen, szerintem.
      Az emberre úgy tekintek, mint egy hármas összetevőjű létezőre: test, lélek, szellem. A test egy valóságos bio-robot, de egyben szkafander, váz is, amiben a szellem lakik. Na de elég belőlem, azt hiszem érik egy blogbejegyzés ebből a témában is. Köszönöm, hogy olvastál! 🙂

Szerinted?